Na kezdjünk bele. Szinte biztos, hogy nem fogom napi szinten vezetni a blogot, heti egy poszttal elégedett lennék. Miről is fogok írni? Nagyon egyszerű. Világéletemben küzdöttem a súlyommal. 18 éves koromra elértem már a 125kg-ot is, sőt, miután az akkori barátnőmmel véget ért a kapcsolatom, még jobban meghíztam, 135-140kg közé értem. Itt éreztem, hogy kell egy éles váltás, mert nem lesz jó vége. Azóta kétszer is éltem Hollandiában, összesek kb. 2 évet. Az ottani kalandjaimról és az ottani élet fontos tudnivalóiról olvashattok a jelenleg inaktív blogomon, a dutch.blog.hu-n. Hála az ottani kemény munkának és edzéseknek, 90kg-osan tértem haza Magyarországra, és azóta a Corvinus Egyetem boldog diákja vagyok, és már csak 1,5 év kell, hogy befejezzem a sulit és friss diplomás legyek. Tavaly egészen 83kg-ig leküzdöttem magam, mindemellett edzés szempontból is soha nem látott fittséget és erőt mutattam. Aztán jött egy igen előnytelen derékidegbecsípődés, 2 hónap kihagyás, majd újfenn párkapcsolati problémák, és hirtelen azt vettem észre, hogy kihagytam 6 hónapnyi edzést, és semmi kedvem újra lejárni.
Durr. Itt kezdődtek a problémák, rászoktam a junkfood-ra, cola-ra, csoki-ra, chips-re újra. A barátnőmmel mindent rendbe hoztunk, gondoltam minek nekem itt edzés, meg egészséges életmód, minden meg van ami kellhet. Teltek-múltak a hónapok, és most szeptemberben azt vettem észre, hogy a kedvenc farmerom nem jön rám, s a régi nadrágjaim is bizony feszülnek, bevágnak és az egyetlen nadrágom, ami épp hogy jó, azt legutóbb 100+kgosan viseltem. Hát mit ne mondjak, hideg zuhany volt a javából. Itt már tudtam, hogy cselekedni kell, de esténként a futásnál jóval csábítóbb volt a sör,pizza,filmnézés trió. Közben a barátnőm is végig nyugtatott, hogy ugyan, nem is látszik különbség, 1-2kg mindenkivel előfordul stb stb. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a 100+kgos nadrágom a combrészénél kikoptt, annyira "megdagadtam" ugyanis. Ez volt durván szeptember végén, kicsit kevesebb, mint 1,5 hónapja.
Nem volt mese, valamit tenni kellett. Letettem a késő esti habzsolásokat, de azért a junk-food továbbra is csúszott szépen napközben a süteményekkel, édességekkel miegymással. De elkezdtem futni, heti 2x, igen lassú tempóban, keveset. Nem bírtam többet. Hol van már az az idő, amikor Rotterdamban 35-40 perceket futottam. Emellé hetente egyszer eljártam edzeni az iskolában tesióra címszóval, de ezek inkább a telefonom nyomkodásával telt órák voltak, mint tényleges edzéssel. Közben ismerőseimnek, családtagjaimnak arról panaszkodtam, hogy le kéne menni már valahova edzeni, csak nincs megfelelő ár/értékű kondi terem sehol sem. Aztán találtam egy egész jó kis helyet, 15 percre van tőlem, teljesen új géppark, ingyenes szauna használat, gondoltam ez az, meg van a hely, ráadásul diák kedvezmény is van. De egészen október 17.-éig nem vitt rá a lélek, hogy le menjek, azon a délután is szerelmemnek köszönhetem, hogy lementem, ő adott ugyanis nekem erőt és támogatást. És azóta elindult a változás. És erről fog szólni a blog. Azóta heti 3x edzek az edzőteremben, 2x futás ( 1 futópad, 1 szabadlevegős ) és emellé jön még a heti 1x testnevelés óra. Az étkezési szokásaimat teljesen újra kellett írnom, ugyanis vállalhatatlanul egészségtelen,hízlaló és nem mellesleg drága is volt. Felvettem a repertoáromba a reggelizést, ugyanis eddig nem reggeliztem soha életemben, mióta reggelizem új ember vagyok. Egyetlen károsnak mondható szokásom maradt meg, a reggeli kávézás :)
A blogban az étrendem, edzésem, testem alakulásáról tervezek írni, de emellett ha olyan kedvem lesz, a mindennapokról is.
